vasvári béke, 1664. aug. 10.: az 1663–64-es török–Habsburg háborút lezáró ‘szégyenteljes béke’. – A győztes →szentgotthárdi csata után VIII. 10: Renninger cs. követ Vasváron aláírta a békét, melyet I. (Habsburg) Lipót (ur. 1657–1705) IX. 27: megerősített. E szerint: (Érsek)Újvár (Nyitra vm.), Nógrád és Várad (Bihar vm.) vára, a hódolt 4 felső-mo-i vm. a töröké maradt, a VII. 7: fölrobbantott Újzerinvárat (Zala vm.) nem szabadott újjáépíteni; de a Vág vonalán Lipót várat építhetett. Erdélyből ki kellett vonni a cs. és a tör. csapatait. I. Apaffy Mihályt (ur. 1661–90) Lipót elismerte fejed-ül, ellenében mást nem támogat; Apaffy halála után az erdélyiek szabadon választanak fejedelmet. Szabolcs és Szatmár vm-t a →linzi béke értelmében – amely szerint e vm-k addig tartoznak Erdélyhez, amíg a Rákóczi család annak fejed-e – visszacsatolták a kir. Mo-hoz. A tör. mindazt, amit Erdélytől elszakított, megtartotta. A három fél között vitás Székelyhidat (Bihar vm.) le kellett rontani. Lipótnak 4 hónapon belül – 200.000 aranyat érő önkéntes ajándékkal – követséget kellett küldeni Isztambulba, amit a szultán „illőleg viszonozni fog”. A békét 20 évre kötötték, a nem változtatott pontokban a →zsitvatoroki békét erősítették meg. Ilyen kedvező föltételeket a török győztes csata után sem érhetett volna el. A ~t törvényszegően a m-ok nélkül kötötték, a szöv-es németek célját (a török távolabb szorítása Bécs szomszédságából) sem teljesítette; sértette a Zrínyieket, akikben Bécs a nemz. ellenzék vezetőit látta. XI. 12: a felső-mo-i rendek kassai részgyűlésükön, 1665. I. 5: Wesselényi Ferenc gr. nádor (1655–67) tiltakozott a ~ ellen, eredménytelenül, mivel okmányait 1665. VI. 8: Bécsben kicserélték. A ~ egyik oka volt a →Wesselényi-összeesküvésnek. 1683: Thököly Imre fejed. rendeletére 102 tanú meghallgatásából kiderült, hogy a ~ 20 éve alatt Szabolcs vm-ben 30 helységben szedtek adót a tör-ök. 88

Századok 1867:2. (Pauler Gyula: Zrínyi Péter) – Horváth M. V:529.